A KUTYA

A kutya h�zi�llat. H�rom f� r�szb�l �ll, �gymint: fej, t�rzs �s v�gtagok. Ha ezen r�szek b�rmelyik�t a kuty�b�l elvessz�k, akkor a kutya elromlik, �s t�bb� sem nem szalad, sem nem ugat, egy�ltal�n nem m�k�dik tov�bb. K�l�nf�le kuty�k vannak, �gymint: pulikutya, komondor, vizsla, ag�r, szentbern�thegyi, �jfundlandi kutya, �leb, kis girhes, nagy d�g, mopszli, nyakszli, von�t� s�h�g�r, kis kutya, nagy kutya, tarka kutya, Saj� kuty�m. (A kutyusk�m az nem kutya, hanem, amint egy igen kiv�l� term�szettud�s f�lder�tette, egy n�.) A kutya igen h� �llat. Ha a gazd�ja megr�gja, akkor meglapul, �s nyalogatja a cip�j�t. Ha pedig meghal a gazd�ja, akkor a kutya nagyon szomor� lesz, s�t van olyan kutya is, amelyik a gazd�ja hal�la ut�n nem eszik, nem ugat, lefekszik, �s � is meghal, nem �gy, mint p�ld�ul a zseb�ra, amely a gazd�ja hal�la ut�n is k�z�ny�s ketyeg�ssel j�r tov�bb, ami�rt is a zseb�ra egy h�tlen kutya. A kutya �r�m�nek az �ltal ad kifejez�st, hogy a fark�t cs�v�lja. Ha pedig a fark�t lev�gj�k, akkor a fej�t cs�v�lja. A kutya valamennyi �llat k�zt a leg�rtelmesebb. Igen tanul�kony, p�ld�ul r�vid n�h�ny esztend�s f�radoz�s ut�n m�r meg�rti a saj�t nev�t, s ha azt hangosan ki�ltj�k, a kutya d�h�sen ugatni kezd, ami azt jelenti, hogy hagyj�k m�r b�k�n. De a kutya nemcsak szellemileg fejlett, hanem lelkileg is, n�melyik annyira m�ly l�lek, hogy eml�keztet a l�rai k�lt�kre, ugyanis ezek a k�lt�i lelk� kuty�k, ha felj�n a hold, �s az �g tetej�n sz�pen ragyog, szint�n ugatni kezdenek. A kuty�nak veszedelmes betegs�ge a veszetts�g, ami igen ragad�s nyavalya, az ember is megkaphatja, �s harap�s �ltal terjed, m�gpedig �gy, hogy vagy a veszett kutya harap meg egy embert, vagy a veszett ember harapja meg a kuty�t. A kuty�nak a veszetts�gen k�v�l legf�bb ellens�ge a sint�r. Ez egy olyan �riember, aki dr�tkarik�val j�r az utc�n, s ha megl�t egy kuty�t, ut�naszalad, a dr�tot a nyak�ba veti, �s elkezdi a kuty�t h�zni, mire a kutya gazd�ja pedig k�t pofont ad a sint�rnek, a gazd�t a rend�r f�l�rja, s utcai botr�ny miatt fizet h�sz korona b�rs�got. A b�rs�g lefizet�s�nek napj�n a gazda a kuty�nak �t flemmet ad �s k�t r�g�st, mikor pedig a gazda eb�d ut�n elmegy a k�v�h�zba feket�zni, a feles�ge �gynevezett vigasz-cvikipuszit ad a kuty�nak, ami, ha �reg �s cs�nya az asszony, m�g csak fokozza �s betet�zi a szeg�ny kutya szenved�seit. A veszetts�g ellen Pasteur nev� francia orvos kit�n� sz�rumot tal�lt f�l, de a sint�r �s a cvikipuszi ellen � sem tudott m�g semmit kital�lni. A veszetts�gen k�v�l m�g nagy baja a kuty�nak az elveszetts�g, ami ellen az apr�hirdet�sek, s a megtal�l� fej�re kit�z�tt ill� jutalomszolg�l. A kuty�r�l sz�l� eme tanulm�ny keretein bel�l meg kell m�g eml�kezn�nk az ebz�rlatr�l, amit plak�tokon tesznek k�zh�rr� a v�rosban. A plak�tok arra val�k, hogy azt a kuty�k elolvass�k, �s pontosan betarts�k. Az�rt helyezik el rendszerint az utcasarkokon. A kuty�t h�z�rz�sre, a szoba bepiszk�t�s�ra, m�sok zavar�s�ra, a h�zi�r �s h�zmester bosszant�s�ra haszn�lj�k, teh�t igen hasznos �llat, csontj�b�l rongyot k�sz�tenek, h�s�t v�rostromok alkalm�val eszik.