Paleontol�gusok �s genetikusok egyar�nt megegyeznek abban, hogy a mai kutya �se val�sz�n�leg egy a mai farkashoz hasonl� szoci�lis ragadoz� lehetett. Val�j�ban azonban igen keveset tudunk arr�l, hogy milyen v�ltoz�sok k�pezt�k az alapj�t annak, hogy a kutya mint faj alkalmazkodott az emberi k�rnyezethez.

Az ELTE Etol�gia Tansz�k�nek kutat�i Mikl�si �d�m vezet�s�vel oly m�don kiv�nt�k megk�zel�teni ezt a r�g�ta megoldatlan k�rd�st, hogy kuty�kat �s farkasokat neveltek fel teljesen hasonl� m�don emberi k�rnyezetben, mik�zben �sszehasonl�t� m�dszerekkel figyelt�k meg a k�t faj egyedeinek a viselked�s�t. A szakirodalomban ez az els� eset, hogy nem egyes egyedeket, hanem egyszerre, de egym�st�l elv�lasztva neveltek f�l farkask�lyk�ket, n�h�ny napos kort�l 3-4 h�napos korukig. Ezen id�szak alatt a farkask�lyk�k a kuty�khoz hasonl�an napi 24 �r�n kereszt�l �lvezhett�k emberi p�tmam�juk t�rsas�g�t, mik�zben rengeteg alkalmuk ny�lt az emberi k�rnyezet megismer�s�re.

A kutat�s egyik f� k�rd�se az volt, hogy vajon az ily m�don felnevelt farkasok k�pesek-e az emberi kommunik�ci� vizu�lis jeleit �rtelmezni. A farkasok tudt�n k�v�l a k�s�rletez� egy darab h�st rejtett el k�t b�d�n k�z�l az egyikbe, majd az egyednek az ember jelz�sei alapj�n kellett kiv�lasztania a megfelel�t. Kider�lt, hogy a farkasok k�pesek bizonyos gesztusok �rtelmez�s�re, azaz a helyes b�d�nt v�lasztott�k, ha az ember m�g� �ll�ssal vagy �rint�ssel adott jelz�st. S�t egyes farkasok m�g azt is megtanult�k, hogy a mutat�s gesztusa alapj�n v�lasszanak. Mindent �sszevetve azonban teljes�tm�ny�k elmaradt a kuty�k� m�g�tt.

Egy m�sik k�s�rletben Mikl�si�k azt vizsg�lt�k, hogyan viselkednek ezek az �llatok egy probl�mahelyzetben. Fiatal kuty�k �s farkasok gyorsan megtanulj�k, hogy mik�pp kell egy madzagot egy ketrecb�l kih�zni, ha hozz� akarnak jutni a v�g�re er�s�tett h�sdarabhoz. Mind�ssze 10 gyakorl� pr�b�t k�vet�en az �llatok m�r egy csap�sra megoldott�k a feladatot.

Eztut�n azonban egy apr� tr�kkh�z folyamodtak. Az �llatok tudt�n k�v�l a madzagot a ketrec als� r�cs�hoz er�s�tett�k, s �gy b�rhogyan is pr�b�lt�k volna h�zni, a h�st nem lehetett megszerezni. A madzagot azonban �gy helyezt�k el, hogy r�n�z�sre minden rendben lev�nek t�nj�n. A megoldhatatlan helyzetben az �llatok igen k�l�nb�z�k�ppen viselkedtek. A farkasok a teszt v�g�ig derekasan k�zd�ttek a probl�ma megold�s�val, �s egy�ltal�n nem foglalkoztak a m�g�tt�k n�m�n �ll� gazd�val. Ezzel szemben a kuty�k n�h�ny pr�b�lkoz�s ut�n "feladt�k a dolgot", �s egyre gyakrabban �s hosszabban n�ztek az emberre.

A kuty�k �s farkasok viselked�sbeli k�l�nbs�ge arra utal, hogy az ut�bbiak ker�lik az emberre val� n�z�st, amit jelen helyzetben a gazd�k "seg�ts�gk�r�sk�nt" �rtelmeztek. M�g ha nem tudjuk is bizony�tani, hogy a kuty�knak val�ban ez lenne a sz�nd�kuk, ez a viselked�sbeli m�dosul�s az "�sibbnek" tekinthet� farkasviselked�shez k�pest arra utal, hogy az evol�ci� sor�n a kuty�ban olyan v�ltoz�sok mentek v�gbe, amelyek az emberi kommunik�ci�hoz jobban hasonl�v� �s egyben sz�munkra k�nnyebben �rtelmezhet�bb� tett�k kommunikat�v viselked�s�t.