P�sztorkuty�k: a sk�t juh�sz tipikus p�sztorkutya, �szt�n�sen �rzi a ny�jat.

Vad�szkuty�k: az orosz agarat m�r t�bb ezer �vvel ezel�tt vad�szkuty�nak teny�sztett�k ki. �les szem�vel r�gt�n �szreveszi a vadat, �s rendk�v�li gyorsas�ga alkalmass� teszi az �ld�z�sre.

T�rsas�gi kuty�k: a m�ltai selyemkutya is t�bb ezer �ve l�tezik. A fajta val�sz�n�leg M�lta sziget�r�l kapta a nev�t. Ma els�sorban t�rsas�gi kutyak�nt tartj�k. A m�sik t�rsas�gi kutya a peklingi palotapincsi. Hab�r lak�sba val�, csak az vegyen ilye fajt�t aki gy�zi mindig takar�tnai ut�na a sz�rt.:)

Nyomkeres�k: a v�rebeknek k��l�nleges k�pess�g�k van a leveg�ben �s a f�ld�n l�v� szagnyomok k�vet�s�re. Az ilyen fajta kuty�k orra hossz�, hogy az �tlagosn�l nagyobb szagl�h�m elf�rjen benne.

Harci kutya: az �rz�-v�d� kuty�k r�gen is olyan robosztusak voltak, mint pl. a n�polyi mastiff. Ma a teny�szt�ssel ink�bb �gyess�g�ket, mint nagys�gukat pr�b�lj�k fejleszteni.

Vad�szkuty�k: a XIX. sz�zadban az �r szettert - pointerekkel �s retrieverekkl egy�tt - vad�szathoz haszn�lt�k. Ma els�sorban t�rsas�gi kutya.

Terrier: b�r a terrierek a r�mai id�k �ta l�teznek, a legt�bb terrierfajt Nagy-Britanni�ban teny�sztett�k ki.